A valóság megismerését ösztönző információk buddhista perspektívából - a Dalai Láma után szabadon vallás és politika elválaszthatatlanul...

Átlátás a Fátylakon

Átlátás a Fátylakon

Bhután etnikai tisztogatást végez a hindu vallású lakosság ellen a Dalai Láma és az indiai buddhisták mégsem tiltakoznak...

2021. június 22. - Átlátó Edit

hindugenocide.jpeg

Fotó: https://twitter.com/arthwader_/status/1180871701137018881/photo/1

Forrás:https://hinduexistence.org/2012/08/01/unfortunately-bhutan-also-ethnically-cleansing-native-hindu-population-dalai-lama-indian-buddhists-must-protest-for-this-type-of-injustice/

Sajnálatos módon Bhután is etnikai tisztogatást végez az hindu lakosság ellen. A Dalai Lámának és az indiai buddhistáknak tiltakozniuk kell az igazságtalanság ezen fajtája ellen

htfeaturestoryspreadjan10.jpg

Srí Lankát követően Bhután is olyan összeesküvést működtet, amellyel felszámolja a hindu közösséget Bhutánban. Most pedig a muszlim többségű Pakisztán és Bangladeshez hasonlóan, amelyek etnikai tisztogatást rendeznek a hinduk ellen országaikban, a buddhista Bhután is elkezdte üldözni a hindukat. Most itt az idő minden hindu számára, hogy egyesüljenek és létrehozzák a hindu Rashtra-t / Nemzetet (szanszkrit eredetű), ahol minden egyes hindu békében és boldogan élhet! Figyelembe véve a hindu és buddhista tradicionális egységet a Dalai Lámának és az indiai buddhistáknak tiltakozniuk kell az ilyenfajta igazságtalanság ellen.

Szerző: D P Kafley

Fordító: Tóth Ágnes

1342978419_images_bhutan.jpgAz 1990-es évek elején a hatóságok etnikai alapon több ezer bhutáni lakost telepítettek ki Bhután déli területén az 1985-ös módosított állampolgársági törvény rendelkezései alapján azért, mert a hindu vallást követték és hindu kultúra szerint éltek, továbbá vegyes himalájai etnikai háttérrel rendelkeztek, az egyik szülőjük nepáli származású volt. Nepál, Indiához hasonlóan közös hindu és buddhista hagyományokon osztozik, azonban Bhután lakosságának nagy része kizárólag buddhista és a királyi család sajnos kifejezetten szektás előítélettel viseltetik a hindu vallású állampolgáraival szemben, akik több száz évvel ezelőtt telepedtek le a területen.

Az 1990-es években zajlott tisztogatások kezdetét követően a Bhutánban élő hindukat arra kényszerítették, hogy menekülttáborokban éljenek, amelyeket az ENSZ menekültügyi főbiztossága hozott létre 1992-ben Nepál keleti részén. Mi, menekültek bizonytalan és szerencsétlen helyzetben élünk, mert egyik országban sem látjuk a jövőnket. Ezek a sivár kilátások 60 ezer menekültet arra kényszerítettek, hogy habozva, de elfogadják egy harmadik országba való áttelepítésüket, amelyet az ENSZ és néhány nyugati ország ajánlott fel, és amelynek következtében elmentek és nyolc másik országban telepedtek le, azonban továbbra is több ezren maradtak a menekülttáborokban, Nepálban és ők ragaszkodnak ahhoz a reményükhöz, hogy valaha valamilyen módon visszatérhetnek Bhutánba.

Annak ellenére, hogy Bhutánban 2008-ben kikiáltották a demokráciát, a bhutáni királyságot sokfajta probléma feszíti. A legtöbb, országhatárokon belül élő polgár állandó félelemben és alapvető jogoktól és szabadságtól megfosztva él, míg a száműzetésben élőktől megtagadták a jogot, hogy tisztességgel és méltósággal hazatérjenek szülőföldjükre.

Az alapvető szabadságjogok és emberi jogok minden vonatkozásában kihívás elé állítottak minket, például az Állampolgársághoz való jogot illetően. A bhutáni alkotmány 6-os cikke továbbra is fenntartja és kikényszeríti az 1985-ös Állampolgársági törvényt, amely az alapját alkotja több tíz ezer ember jogfosztásának Bhután dél-nyugati részén. Mivel ez a törvény még mindig hatályban van, több mint 80 ezer Bhután déli részén élő ember és több, mint 100 ezer bhutáni menekült vágyódik vissza hazájába, akiket továbbra is megfosztanak az állampolgári jogaiktól.

Az Amnesty International a Bhutánról szóló jelentésében (BHUTAN: Forcible Exile – Kierőszakolt száműzetés) 1994-ben megjegyezte, hogy „Bhután 1985-ös Állampolgársági törvénye számos félreérthető rendelkezést tartalmaz, és úgy tűnik, hogy önkényes módon alkalmazzák. Olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyeket arra lehet használni, hogy kizárják az állampolgárságból azokat az embereket, akik nem a domináns etnikai csoport tagjai, vagy akik békés úton szembeszállnak a kormány politikájával.”

Az Európai Parlament 1996. március 14-én elfogadott határozatában is kijelenti, hogy „A menekültek többsége a nemzetközi jog értelmében Bhután valódi állampolgárának számít.” A határozat megállapítja, hogy „következésképpen Bhután 1985-ös Állampolgársági törvényét módosítani szükséges.”

Ennek megfelelően nyomatékosan kérjük, hogy újítsák meg a törvényt és hozzák összhangba az 1958-as Nemzetiségi és 1977-es Állampolgársági törvényekkel, valamint hogy állítsák vissza azoknak az embereknek az állampolgárságát, akiktől továbbra is megvonják állampolgári jogaikat.

Bhután alkotmányának 4-es és 7-es cikke nem ismeri el az országban létező kulturális sokszínűséget és ezért minket megfosztanak a kultúránk, öltözetünk és hagyományaink egyenlő védelmének jogától. Az alkotmány nem biztosítja a kulturális jogok védelmét és élvezetét a politikailag nem domináns közösségeknek, úgy, mint ahogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27-es cikke; a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 27-es cikke; Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15-ös cikke előírja.

Kívánatosnak tartjuk, hogy a bhutáni összes nyelvi csoport nyelve és iratai egyenlő mennyiségű figyelmet, védelmet, támogatást és fenntartást kapjon, mint a többségi közösség dzongkha nyelve.

Követeljük továbbá az egyenlő vallásvédelemhez való jogot. Az alkotmány 3-as cikke kijelenti, hogy „a vallási intézmények és személyek felelőssége az ország spirituális örökségének támogatása, miközben biztosítja, hogy a vallás különválik a politikától Bhutánban.” Ennek ellenére a valóság az, hogy a király törzséhez tartozó Drukpa Kajugpa szekta továbbra is előnyösebb bánásmódban részesül a kormánytól. Úgy érezzük, hogy más hagyományos vallások, úgy, mint a Nyingma (egy buddhista szekta) és hinduizmus és más megnevezésű csoportoknak is egyenlő védelmet, támogatást, megőrzést és egyenlő súlyt kellene kapniuk a nemzeti alkotmányozó testületekben. Nem szabadna üldözni az el nem ismert vallások követőit.

Ezzel kapcsolatban sürgető szükség van egy olyan nemzeti emberi jogi bizottságra Bhutánban, amely egyenlő alapon biztosítja és garantálja a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok védelmét, támogatását és megőrzését és gyakorlását a különböző származású bhutáni állampolgároknak. Az ENSZ Közgyűlés 1993. december 20-ai 48/134 határozata által elfogadott Párizsi Alapelvek alapján Bhutánnak létre kell hoznia a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot, amely az emberi jogok védelmére és támogatására hivatott. Bhutánra nyomást kell gyakorolni, hogy engedje emberi jogi szerveztek alapítását az országban.

Az is szükségszerű, hogy Bhután törvénybe iktassa a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és opcionális egyezményeket azért, hogy megerősítsék az emberi jogokat és elmélyítsék a demokráciát az országban.

Mi, Bhután déli és keleti részén élő emberek azt kívánjuk, hogy az országban a demokrácia és kormányzás valóban mindenkire kiterjedjen, ezáltal kézzel fogható módon részt vehessünk és képviselhessük magunkat az országos intézményrendszerben. Bhután jelenlegi parlamentje nem tiszteli a demokratikus befogadás elvét, mert a történelmében legelső választást egy előre kigondolt terv szerint tartották és ezzel kirekesztettek több, mint 80 ezer Bhután déli részén élő és több, mint 100 ezer bhutáni menekültet, akik Nepálban vagy máshol az ENSZ által fenntartott menekülttáborokban élnek.

Több, mint 200 ezer politikai fogvatartott sínylődik továbbra is bhutáni börtönökben amióta elkezdődött a politikai zűrzavar. Őket feltétel nélkül szabadon kell engedni. Ezzel egy időben a hatóságoknak politikai párbeszédet kell kezdeményezniük a száműzetésben élő bhutáni vezetőkkel, hogy kiépítsék az emberi jogokat, demokráciát és tartós békét az országban. A Bhutánba visszatérni kívánó menekülteket nemzetközi felügyelet és védelem alatt kell hazaengedni. A száműzetésben alakult politikai pártokat és emberi jogi csoportokat el kell ismerni és törvényes entitásnak kell elismerni Bhutánban.

Mindenekelőtt Bhutánnak engedélyeznie kell, hogy egy független nemzetközi felügyelő csoport figyelje annak a 73 ajánlásnak a végrehajtását, amelyet Bhután az összesen 99-ből 2010. március 18-án az ENSZ hatodik periodikus felülvizsgálatán fogadott el.

Szükséges továbbá, hogy a bhutáni kormány szüntesse meg azt a sértő tevékenységét, amellyel Dél-Bhután kultúráját és történelmét akarja kitörölni, vagyis megváltoztatja a falvak és városok nevét és a tibeti terminológiából átvettek alapján nevezi el. Az eredeti nevek a Bhután déli részén élő emberek anyanyelvén szerepeltek és szimbolikus jelentésük van a helyi lakosok számára.

Végül a kisebbségi csoportokból származó hallgatóknak, tudósoknak nem volt joguk az oktatáshoz. A Dél-Bhutánból származó menekültekkel kapcsolatba hozható hallgatóknak nem volt lehetőségük bekerülni állami fenntartású oktatási intézményekbe még akkor sem, ha a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkeztek. Ez és a diszkrimináció faji, területi, nyelvi, vallási, és kulturális alapú egyéb formáit haladéktalanul meg kell szüntetni és az emberi jogokon, egyenlőségen és minden állampolgár méltóságán alapuló befogadó és eleven demokráciát kell létrehozni.

A nepáli Jhapa-ban élő szerző a Phuntsholing Bhutan, Népi Fórum az Emberi Jogokért főtitkára. A cikk a 2012. július 14-én Új-Delhiben a Human Rights Defence nevű szervezet által tartott előadás és szimpózium- ‘Bhutanese Refugees: The Tragic Story of the Forgotten People’ (Bhutáni Menekültek: Az Elfelejtett Emberek Tragikus Története)- alapján íródott.

A bejegyzés trackback címe:

https://atlato.blog.hu/api/trackback/id/tr3116601572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása